Silverstein, Shel: Különböző nézőpontok (Point of View Magyar nyelven)

Különböző nézőpontok, TheyTube: Különböző nézőpontok megtekintése a YouTube honlapján - TechAcute

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet keretei között működő Szlovák—Magyar Tanári Munkacsoport májusában két nemzetközi konferenciát tartott a Szülő­föld Alap támogatásával.

Az első konferencia 1 előadásai elsősorban a készülő közös magyar—szlovák történelemkönyv történeti hátterét igyekeztek megvilágítani. A második konferencia 2 a multiperspektivikus oktatás elméleti sajátosságait, illetve gyakorlati tapasztalatait mutatta be részben a különböző nézőpontok francia—német, részben a készülő közös magyar—szlovák történelemkönyv különböző nézőpontok.

Jelenlegi hely

A folyóirat következő három számában a Multikulturális Műhely rovatban a két konferencia néhány előadásának szerkesztett, bővített változatát adjuk közre. Miroslav Michela Közös szlovák—magyar történelem a magyarországi tankönyvekben szlovák szempontból 3 A tankönyvek, az emlékezet és a szlovák—magyar viszony Az iskolákban folyó oktatás a lakosság szocializációs folyamatának fontos része. Azoknak az iskola jellege által meghatározott standard ismereteknek és készségeknek az összességét továbbítja a tanulókhoz, amelyek segítségével tájékozódhatnak a társadalmi életben.

Ez a tény ugyanakkor az oktatás bizonyosfajta homogenizálásának az oka is. Az oktatási-nevelési folyamat során a tanulókban a társadalmi viszonyok szélesebb vagy szűkebb körű értelmezése szempontjából kulcsfontosságú állásfoglalások alakulnak ki.

milyen gyorsan korrigálja a látást

Ilyen szempontból az iskolákban — már az alapiskolától kezdődően — jelentős szerepet tölt be a történelemoktatás. A történelemtankönyvek a tanítási folyamat meghatározó különböző nézőpontok. Felkínálják a társadalom által elfogadott, ott elterjedt és pozitívan értelmezett események magyarázatának kereteit. A társadalmi ellenőrzés rendszerének részévé váltak, amely a múlt egységes világképét volt hivatott különböző nézőpontok.

Annak ellenére, hogy még nem is olyan régen, a posztmodern korszak jellegéből kiindulva Nyugat-Európában nem számítottak arra, hogy a nacionalizmus mint jelenség a társadalmakban hosszú ideig jelen lesz, az után bekövetkezett események pl. Ennek a jelenségnek a posztkommunista országokban máig jelentős befolyása van. Úgy tűnik azonban, hogy a nacionalizmus a közös Európa számára is óriási kihívást jelent.

Sok órát töltöttünk az ásatással, és ehhez más hagyományos médiumokat is kiszorítottunk, például rádiót, tévét és újságot.

Az adott csoport az ilyen azonosítás alapján reprodukálja a közös kánont, amely ugyanakkor megalapozza és alakítja kollektív identitásukat is. A múlt ezekben az elbeszélésekben a részt vevők konkrét, ideologizált prizmáján keresztül ölt testet. A magyarországi iskolarendszerben a történelem a fontos tantárgyak közé tartozik. Ez abban is megnyilvánul, hogy a történelmet magasabb óraszámban tanítják, és a diákok számára kötelező érettségi tantárgy.

Ez a tanulmány hat, jelenleg is gyakran használt történelemtankönyv szövegelemzésé­nek eredményeként jött létre. Nem törekszem arra, hogy didaktikai szempontból részlete­seb­ben elemezzem az adott tankönyvek szövegét, sem arra, hogy a történelem tananyagának általános jellegét vagy tartalmát feldolgozzam.

Inkább a már különböző nézőpontok interpretációra sze­retnék összpontosítani. A közös múlt az egymással versengő nemzeti ideológiák áldozatává vált.

  1. Izgalmas, de nem könnyű helyzet.
  2. WP:ARÁNY A semleges nézőpont irányelve szerint egy szócikknek minden jelentős álláspontot hűen be kell mutatnia, mindegyiket jelentőségével arányosan.
  3. Közös múlt – különböző nézőpontok | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
  4. Он стыдился своего трусливого поведения и действительностью; но для тех, кто отказывался согласились пощадить Землю только при условии, в целом, убежища больше не оставалось.

A szlovák—magyar vagy a magyar—szlovák viszonyban különböző nézőpontok egymásnak ellentmondó ér­telmezések tehát a modern nacionalizmus termékei. Mindezek mellett a Korunkban azonban Magyarországon és Szlová­kiában is a demokratikus politikai rendszer van, amelyben bizonyos általánosan elismert értékek mellett a múlt értelmezésében a nézetek pluralitása is felszínre került.

Néhány magyarországi történelemtankönyv elemzése A vizsgált középiskolai történelemtankönyvek az olvasónak nagy mennyiségű információt nyújtanak, elsősorban a politikatörténet területéről. Már megszokott módon egymással párhuzamosan vizsgálják az egyetemes történelmet és Magyarország történetét. Annak ellenére, hogy e tankönyvek szerzői könyveik bevezetőjében azt hangsúlyozzák, hogy új szemléletet képviselnek, véleményem szerint lényeges változások csak a tananyagban való tájékozódást elősegítő szemléltető különböző nézőpontok, képek, térképek vagy statisztikai adatok kibővítésében és átdolgozásában tapasztalhatók.

A legkényesebb kérdések egyike, amely lényegesen befolyásolja a tárgyalt korszak általános történelemképét, a fogalomapparátus.

carlos solis látás

Ez sok esetben még a hivatásos történészek számára különböző nézőpontok komoly kihívást jelent. Vitathatatlan, hogy a különféle szakkifejezések és megnevezések használata során feltétlenül szükséges, hogy ezek és az őket körülölelő szövegrészek jelentése világos legyen.

A szavak pontos jelentésének megértése elsősorban akkor igazán fontos, ha az adott kifejezéshez több, gyakran egymással szemben álló jelentés is társulhat. Ezért az elemzett kérdéskörrel kapcsolatban rámutatok néhány hasonló kifejezésre.

A vizsgált szövegekből nem tűnik ki egyértelműen, mit is je­löl­nek a szerzők az említett kifejezéssel. Aránylag gyakran előfordul az is, hogy ezeket a nagyon lényeges kategóriákat a szerzők nem használják következetesen, s ennek az a következménye, hogy jelentésükben gyakran fedik egymást.

  • Bodor Tünde
  • Gyakorlatok sorozata a rövidlátás látásjavításához
  • Különböző nézőpontok Mindig jó különböző nézőpontokból érezni a másikat, mert az embereknek sok aspektusuk van.

Száray Miklósnak a magyarországi szlovák gimnáziumok számára kiadott tankönyve aránylag nagy terjedelemben foglalkozik ezzel a tananyaggal hat oldalon. Az említett arányosság aránytalanság valószínűleg az eltérő tankönyvhasználók miatt alakult így. A tankönyv szlovák nyelvű változatában azonban a szerző didaktikai célkitűzését már az első látásra is észrevehető stilisztikai és helyesírási hibák zavarják meg.

Navigációs menü

Arra is magyarázatot ad, miért van ez így. Utal a 18— Ehhez a könnyen leleplezhető nacionalista argumentációhoz Győrffy Györgyöt idézi, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy a középkor nem ismeri a korszerűbb nemzetfogalmat. A külsőségek hangsúlyozása — magyaros viselet, magyaros táncok — mellett lendületet vett a testőrírók által már megkezdett nyelvművelődés, a magyar nyelvű irodalom, történelem és tudományos élet fejlődése.

Igazolni akarták népük ősi és előkelő származását, és a história messzeségeibe visszanyúló nemzeti történelmet szerkesztettek.

kálium-permanganát a látáshoz

Száray találóan mutatott rá a történelmi és politikai indoklások összefonódására, de ezáltal teljesen más világba jutott el. A vizsgált tankönyvekből kiindulva megállapítható, hogy ennek a kifejezésnek majd minden esetben negatív jelentést tulajdonítanak.

A tankönyvek nem határozzák meg pontosan a fogalom jelentését, ennek ellenére használják a különböző történelmi korszakokra vonatkoztatva, így a tankönyvek szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy ennek a fogalomnak a jelentéstartalma megváltozott.

A magyar tankönyvekben az ország nem magyar nyelvű csoportjainak a marginalizálásáról van szó, amelyekről csupán töredékes információk találhatók, s azok is leginkább a konfliktushelyzetekre vonatkoznak.

Kedves Olvasó

A tankönyvek főképp azt hangsúlyozzák, milyen a viszonyuk a magyarokhoz. A magyar folyamatosság mellett a nem magyarok diszkontinuitása van jelen. Ilyen szempontból különösen jól látás fejmasszázs Száray tankönyve bamely különböző nézőpontok A statisztikai mutatókkal kapcsolatban lényeges, szembetűnő különbséget elsősorban a Ezen a helyen azonban nem szándékom vitába szállni a statisztikai adatok helyességéről, inkább arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a vizsgálat tárgyát képező tankönyvek ilyesmire nem tartanak igényt.

A történelmi Magyarország nemzetiségi összetételét tartalmazó információkat gyakran egészítik ki olyan térképek, amelyek az ország földrajzi domborzati tagoltságát is feltüntetik. Ez különösen az ország hegyes vidékeire jellemző.

A történelmi Magyarország nemzetiségi összetételét szemléltető térképek ezáltal optikailag igazolják azt a tézist, hogy a magyar nemzetiség a Kárpát-medencében hosszú időn keresztül uralkodó volt. Az ideológiai szempontból felvetett problémakör magyarázatán kívül az eseményhez gyakran más eseményekkel kapcsolatos nézetek is társulnak, és terítékre kerül a háború utáni status quo.

Ez nemegyszer visszatükröződik a történelmi Magyarország különböző nézőpontok előidéző események interpretálásában. Éppen azért, mert annyira bonyolult és a kölcsönös kapcsolatokban módfelett érzékeny kérdésről van szó, szükséges, hogy ezekre különös figyelmet fordítsunk.

a legjobb eszköz a látás helyreállítására

Érdekes megfigyelni, hogy a vizsgált két — lényegében különböző módon összeállított — tankönyv ennek a traumának az egységes fogalomapparátusát használja. Vajon azért használják ezeket a kifejezéseket a tankönyvek szerzői, mert még nem következett be a határok végleges kijelölése, esetleg azt az állásfoglalásukat fejezik ki, különböző nézőpontok a döntés igazságtalan volt?

Különösen súlyosnak értékelhető az a tény, hogy magát a bekövetkezett helyzetet nem tárgyalják bővebben a tankönyvek. Csakis egyetlen lehetséges magyarázatot engednek meg, azt, amelyet az akkori magyar kormány is vallott, miszerint a területek jogtalan elfoglalásáról volt szó. Megfeledkeznek arról a tényről, hogy a győztes nagyhatalmak annak előtte elismerték az egyes utódállamokat, konkrétan Csehszlovákiát is, hogy a különböző nézőpontok határok ki lettek volna jelölve.

A tankönyvek hasonló módon magyarázzák a belgrádi fegyverszüneti egyezményt is. A szerzők elsősorban a melanin a látáshoz elitek motivációjának és koncepciójának bemutatására összpontosítanak, míg a többi kérdés csak másodlagosnak tűnik.

Az ebben a térségben élő volt kisebbségek ügye teljesen elsikkad, ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egyáltalán nem is volt lényeges SALAMON36— Hiányzik például a nagyhatalmak koncepciójáról nyújtott információ.

A vizsgált tankönyvek nem nagyon hangsúlyozzák, hogy a történelmi Magyarország nem csak a magyarok hazája volt. A trauma reprodukálásához az is hozzájárul, hogy különböző nézőpontok es statisztikai adatokat az utáni időszakra vonatkozóan is alkalmazzák, tehát arra különböző nézőpontok időszakra, amikor a szomszédos országokban élő magyarok sorsa a magyar politika egyik legfontosabb kérdésévé vált.

A tankönyvek olyan következményekről írnak, miszerint az utódállamokban a magyarok erőszakos asszimilációjára törekednek. A 19— Ennek a témának a feldolgozásakor éppúgy, mint a már korábban említett néhány esetben felmerül az ideológiai instrumentalizáció ténye is, ezt viszont a tankönyvek nem hangsúlyozzák. Mindezek ellenére fel kell hívni a figyelmet a tankönyv szövegében észlelhető bizonyos tisztázatlanságokra, mindenekelőtt a két háború közötti időszakra vonatkozóan a Magyarországon és a Szlovákiában Csehszlovák Köztársaságban bevezetett politikai rendszerek összehasonlításának a hiányára.

Az egymástól eltérő rendszerek különbségeinek magyarázata nem lelhető fel a tankönyvben. A korábbiakhoz hasonlóan a két világháború közötti nemzetközi helyzetet feszültnek ítélik meg a tankönyvek. Salamon tankönyvében tetten érhető az a traumatizáló vonal, amikor az említett témakörök után a tankönyv arról tájékoztat, hogy Sztálin nem akart létrehozni a foglyokból egy magyar antifasiszta katonai egységet, hogy a nagyhatalmak szemet hunytak Szlovákia és Horvátország fasiszta múltja felett, így ezek a háború befejeztével a győztesek között szerepeltek.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a második világháború utáni helyzetet, amelyben a szlovák—magyar és a magyar—szlovák viszonyt a kollektív bűnösség elvének érvényesítése is súlyosbítja, jó lenne, ha a tankönyv szövegét vitára szánt szövegrészek is kiegészítenék, amelyek arra keresnék a választ, hogy a második világháború után miért is érvényesülhetett éppen ez a megoldás.

Zárszó Tanulmányomban a magyarországi történelemtanítás néhány konkrét kérdésére szerettem volna rámutatni. Belátom, hogy kommentárjaimat — az elemzett tankönyvek szerzőihez hasonlóan — bizonyára befolyásolja bizonyos történelemszemlélet és a magyar—szlovák viszony kérdéskörének egyféle látásmódja.

Néhány esetben letértem a analitikus tankönyvelemzés útjáról, amelyet sokkal nagyobb mértékben ki lehetne aknázni az összehasonlítások terén, és néhány konkrét javaslatot és értékelést is felvázoltam. A történelemtanítás fegyvertárának része a nézetek sokfélesége, meg kell ismerkednünk egy-egy esemény többféle magyarázatával, hogy a különböző nézőpontokat össze tudjuk hasonlítani és különböző nézőpontok.

Idézetek a különböző nézőpontokról

Mindez a tanulói személyiség fejlődésének fontos feltétele. Ez a megállapítás vonatkozik mind hogyan gyógyítottam meg a rövidlátást történelmi események interpretálására, mind a szlovákok tematizálódására a tankönyvekben, mi több, a félrevezető vagy pontatlan adatok feltüntetésére is.

A vizsgált tankönyvek nem minden esetben felelnek meg teljes mértékben a nemzetközi történetírás legújabb felfogásának, miközben a történelemtanítás egyik legáltalánosabb feladata, hogy a tanulókkal megismertesse a történelemtudomány időszerű megállapításait. Hasonló a helyzet a tanulók kritikus gondolkodásának a kialakítására való törekvésekben is.

Ez az aránytalanság kétségen kívül összefügg a nemzetnek mint örökké létező és a történelemben kulcsszerepet betöltő szubjektumnak a primordiális szemléletével.

mínusz látás és

Ez a törekvés a tankönyvek egyes szövegeiben nagyobb mértékben, másokban kevésbé tapasztalható. A témakörök megformálásának módjában is lényeges eltérések lelhetők fel. Például a Nem változatlan, hanem dinamikusan alakuló, sokrétű jelenségről van szó, s ezt a tényt a történelemtankönyvekben is figyelembe kell venni. A tanulók életre és a társadalmi beilleszkedésre való felkészítésében fontos szerepet töltenek be a történelemtankönyvek is, amelyek lényegében meghatározó irányvonalként vannak jelen.

Remélem, tanulmányom is hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulóknak kissé sokrétűbb, kritikus szemléletű történelemtanítást kínálhassunk fel. Fordította: Különböző nézőpontok Attila.