Navigációs menü

Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, A világnézet történelmi típusai: fogalmak és értelmezések

Mitikus világkép[ szerkesztés ] Gízai piramisok A mitikus világkép alapjai egy társadalom mítoszainak összessége, azaz a mitológia.

Az emberek a folyammenti civilizációk időszakában főként szimbólumokbanvagyis képekben gondolkodtak, ezt tulajdonképpen a fogalmi gondolkodás elődjének is tekinthetjük.

világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok

Ennek legfőbb bizonyítéka [ forrás? Ez a korszak a platóni filozófia megjelenéséig tart, de fontos megjegyezni, hogy ez az egyes népeknél más-más időpontban jelent meg. A mítosz és vallás mint társadalmi jelenség, az ókorban nem volt szétválasztható, hiszen a mítoszok állandó és legfontosabb szereplői istenek voltak. Általában többistenhitpoliteizmus jellemzi ezt a korszakot. Az egyes isteneknek funkciója volt, az emberek által megismerhetőek voltak, cselekedeteikkel magukhoz hangolhatták őket.

Az emberek a világot is két részre osztották aszerint, hogy mennyire ismerik azt. Az egyik az ismert világ, a másik az idegen világ, amit ellenségnek tekintettek.

A mágia ezen ellenség legyőzésének eszköze volt. Ilyen szakrális tárgyak a fák és a kövek. Később amulettek formájában jelentek meg. Az emberben pedig a lélek feleltethető meg ennek. Emellett a totemizmusnak is nagy hagyományai voltak. A totemek szimbolikus jelentőséggel bírtak. A földművelő ember Egyiptom. Szennedzsem sírjának falfestménye A mítoszok [ szerkesztés ] A mítoszok az egyes népek eredetét mesélik el. Az eredetmítoszok mellett a világ teremtése volt a fő témája.

Ezek szerint egy isteni erő teremtette a világot a káoszból.

A világnézet történelmi típusai

A mítosz előadása a rítusmely hagyománnyá alakul, olyan rendezett cselekvéssorrá, mely időközönként megismétlődik. Ezeket a rítusokat a sámán szervezte és irányította. A vadásztársadalmakban gyakran tartottak vadászati rítust is, ahol a sámán öltözött be a zsákmányállat bőrébe. A mítoszok leginkább barlangrajzokban és festményekben maradtak fenn. Különösen érdekes az özönvíz mítosza, mely a legtöbb nép kultúrájában megtalálható. Ezek közös jellemzője, hogy a rossz erkölcsű embereket által lakott világot elönti a víz, melyet csak a jók élhetnek túl, ezáltal megtisztul a világ.

Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, Hogyan formálódik a világkép?

A másik közkedvelt mítosztípus a meghaló-feltámadó istenek mítosza. Az egyik legősibb mítosz, az Ozirisz-mítosz szerint Ozirisztmiután megszerezte Felső- és Alsó- Egyiptom birodalmát és boldogságot teremtett, Széth megölte és feldarabolta, de Ré parancsára az istenek újraélesztették Oziriszt.

Korai tudományok[ szerkesztés ] Erre a korra jellemző a képírásmajd a betűírásvégül a hangírás. Az írás segítette elő, hogy fennmaradjon a tudás, és azt átörökítsék a későbbi civilizációkra.

A mezopotámiai Hold-naptár az nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozásán alapult. Az egyiptomiak a naptárukat a Nap mozgásához képest alakították ki. A naptárak megjelenése a fejlett csillagászatra utalnak. Ezeket a megfigyeléseket valószínűleg Mezopotámiában a zikkuratokrólEgyiptomban a piramisokról végezték el. Emellett fejlett volt az orvostudomány és a térképészet is. Antik világkép[ szerkesztés ] Platón és Arisztotelész Az antik világkép az antik természetképből alakult ki, melyet Platón írt le, és Arisztotelész egészített ki.

Arisztotelész i. Az általa leírt világképben a mozgás a Priumum Mobile -től származik, aki az Első Mozgatóde önmaga mégis mozdulatlan. Maga a mindenség kerületén helyezkedik el, itt a leggyorsabb a mozgás, mely a középpont, a Föld felé csökken.

  • Világkép – Wikipédia
  • A látás erősítésére szolgáló segédeszközök
  • A kor világirodalmának általános jellemzői A kor világirodalmának általános jellemzői Teljes szövegű keresés A kor világirodalmának általános jellemzői Az imperializmus újabb szakaszának, egyúttal a proletárforradalmak korának irodalmát sem a marxista, sem a polgári irodalomtörténészek nem tudják — s nyilván nem is lehet, egyetlen stílusiránnyal minősíteni.
  • Világnézet és történelmi típusai, A világnézet történelmi típusai
  • Érettségi — Történelem: A gyarmati rendszer felbomlásának folyamata A regény műfaja Eszköztár: Az eposz mellett a nagyepika másik fontos műfaja a regény.
  • A világnézet történelmi típusai.

Szerinte a Föld örökké mozog, de a középpontja nyugalomban van. A négy elem földlevegővíz és tűz mellett egy ötödik elem is létezik, abból állnak az égitestek. A világmindenséget koncentrikus szférák összességeként írta le, melynek középpontja a Földés külső rétege az állócsillagok halmaza.

A kettő között helyezkedik el a Holda Napa Merkúra Vénusza Mars és a többi bolygó szférája, és az ellenható szférák. Arisztotelész szerint ezen 55 szféra és a négy elem szférájának összessége az univerzum. A négy elem tanával Da Caelo II. Ennek világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok A tűz meleg és száraz.

A levegő meleg és nedves. A víz hideg és nedves. A föld hideg és száraz. Tehát Arisztotelész geocentrikus világképe alapján a világ gömb alakú. Három részre osztható: szellemvilág, csillagvilág, elemi világ. A szellemvilág egy elemből áll, ez a Primum Mobilevagy más néven Első Mozgató.

Érettségi 2018 - Történelem: A nagy egyházszakadás

A csillagvilágban helyezkednek el a Holda Napés a többi bolygó és csillag. Ezek számát közé teszi Arisztotelész. Az elemi világban a négy őselem, az ásványoka kőzetekaz állatoka növények és az emberek találhatóak. Úgy gondolta, hogy ami a Primum Mobile-hoz van közelebb, abban több a világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok, és mennyisége csökken az elemi világ felé haladva.

Világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok

Míg az elemi világ legalján van a legtöbb anyag, és mennyisége a szellemvilág felé csökken. Középkori világkép[ szerkesztés ] A középkor két részre oszthatjuk: patrisztika és skolasztika. A középkori organikus világkép alakult ki ebben az időszakban.

világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok

A patrisztika [ szerkesztés ] Krisztus ábrázolása a IV. Krisztus tanai szerint meg kell adni a császárnakami a császáré, ahogy Istennek is megadják azt, ami Istené.

A keresztény vallás és a Római Birodalom azonban ellentétbe kerültek, egy sajnálatos katasztrófa miatt. Néróhogy magát mentse, a keresztényekre terelte a gyanút. Ekkor kezdődtek a keresztényüldözések. Az összefogott keresztények életét látványos kivégzéseken vették el. Az eseményekről Tacitus is beszámolt, aki nem tartotta bűnösnek a keresztényeket, mégis tűrte a kivégzéseket.

A császár keresztényüldözése ekkor még csak Rómára terjedt ki ugyan, de példája nyomán elterjedt az egész birodalomban. A későbbiekben folyamatos, de ingadozó mértékű fenyegetésben éltek a vallás követői. Ebben az időszakban sokan visszatértek elődeik hitére. Így a korábbi pogányok és a zsidók is a fenyegetettség nélküli életet választották inkább.

Domitianus uralkodása alatt nehéz sor jutott a keresztényeknek. Akik ezt nem ismerték el, felségárulás miatt bíróság elé állították. A keresztények körében ennek következtében kialakult az új Róma-kép. Traianus nem követelte meg, hogy istenként tiszteljék. Korában Bithünia tartományban igen elterjedt volt a keresztény vallás.

A világnézet történelmi típusai - Látás 1 5 plusz

Ennek következtében kiürültek a pogány templomok, az emberek pedig nem vették meg az áldozatnak szánt húst. Pliniusa tartomány helytartója keresztényeket fogatott össze és megkínozta, vagy kivégezte őket. A keresztények bizonyos napokon gyűltek össze napkelte előtt, ekkor Krisztusnakmint Istennek énekeltek, de nem tettek semmi olyat, amit a római törvények tiltottak volna.

A korban mégis elítéltek minden olyan embert, akinek keresztény neve volt, vagy csak megvádolták azzal, hogy a vallás követője. A római hatóságok vizsgálata két következtetésre jutott. Egyrészt a keresztények ellen felhozott vádak alaptalanok, viszont a régi vallás ellenségeinek tekintették magukat, vagyis a rendszer ellenfelei, ennek következtében betiltották a vallást.

A pogány templomok újra megteltek, de a vallás fennmaradt.

világkép: általános jellemzők és főbb történeti típusok

A Római Birodalomban nem volt egységes fellépés a keresztények ellen, ez a helytartók kiváltsága maradt. Az első keresztényüldözések nemhogy felszámolni nem tudták a keresztény vallást, de terjedését sem sikerült megállítaniuk.

Itt gyűjtötték össze a hagyományos és a patrisztika korának keresztény elemeit, aminek következtében kialakulhatott az egységes keresztény vallás. A skolasztikában a latin nyelv térnyerését senki nem kérdőjelezi meg.

A kor világirodalmának általános jellemzői

A tudás is a kolostori iskolákban hagyományozódott át az újabb generációkramagának a korszaknak a neve is ebből a mindenhol egységes elvek alapján szerveződő klerikus iskolák tanításaiból származik. Az iskolákban a patrisztika korában rendszerezett tudást terjesztették, céljuk az olyan felnőttek képzése volt, akik képesek a Biblia szerinti hit követésére és terjesztésére.

A Pierre Abélard által kidolgozott skolasztikus módszer a hitigazságokat vizsgálta, rendszerezte, emellett meghatározta a tanítás folyamatát is. A bizonyítás is deduktív formában történt, vagyis először feltették a kérdést, majd az ellenérvek és az érvek következtek, végül a döntés meghozatalával, és az ellenérvek megcáfolásával zárult.

Már Platón és Arisztotelész is foglalkozott az univerzáliák-reáliák kérdésével, de az ún.