Melyik osztály felel a látásért, Tartalomjegyzék
Tartalom
Hogy működik a látás? A látás az egyik leginkább összetett érzékünk.
Elgondolkodott rajta valaha, hogy miként is működik a szem? Az emberi látás folyamata meglehetősen lenyűgöző.
Melyik osztály felel a látásért, Hogy működik a látás? | A szem részei | CooperVision®
Szánjuk rá egy percet, hogy többet megtudjunk a témáról. A szem részei — kívül A szem olyan szerv, mint a szív, a vese és a bőr mi a látásélesség 0 7 a legnagyobb szervünk.
A szem anatómiai felépítése rendkívül összetett. Egy szem több mint kétmillió alkotóelemből áll. Az alábbiakhoz hasonló külső struktúrák tartoznak ezek közé: a szemhéj, amely védi a szemet; a szemfehérje és a szaruhártya, amely lefedi és megóvja a szem belsejét; a könnyréteg, amely oxigént szállít a szaruhártyára, továbbá segít megőrizni a szemek egészséges állapotát és kényelemérzetét.
Érdekes tények: Tudta, hogy egy nap körülbelül 12 alkalommal pislogunk, és hogy a szaruhártya az egyetlen struktúra a testben, amelyben nincsenek vérerek? Testrészeinkhez a vér szállítja az oxigént, ám a szaruhártya ezt közvetlenül a levegőből nyeri ki. Az átlátszóság miatt. Erre van szükség a tiszta látáshoz. Most, hogy értjük, mi található a szem külsején, vessünk egy pillantást arra, ami belül van, és válaszoljuk meg, hogyan látunk dolgokat, például a felkelő napot vagy reggelente a kedvenc tányérunkat.
Melyik osztály felel a látásért - Navigációs menü
A nap kezdetén fény jut a szembe a szaruhártyán és a pupillán keresztül. Ha egy sötét szobában felkapcsolja a világítást, a pupillák összehúzódnak, hogy így csökkentsék a fény mennyiségét.
Ennek az ellenkezője történik, amikor a verőfényes napsütésből egy sötét szobába lép. A pupillák kitágulnak, hogy több fényt engedjenek be, és jobban láthasson az új környezetben.
Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme. Az emberek távoli állati őseiben kétféle, fényre érzékeny sejtet találtak, a rhabdomérákat ezek a rovarok összetett szemének fényérzékeny képződményei és a fényérzékelő sejteket. Míg a legtöbb állatban a rhabdomérákból fejlődtek ki a szem sejtjei és a csillószerű fényérzékelő sejtek eredeti helyükön, az agyban maradtak, a gerincesek és így az emberek szemének fejlődése más utat követett: a csillószerű fényérzékeny sejtek látósejtekké váltak. Az emberi agyban még mindig találhatóak fényre érzékeny — vagy inkább a fényreceptorok agyba jutó jelzéseit felfogó — sejtek, amelyek a napi ritmusunkat cirkadián ritmus szabályozzák.
Miután a fény áthaladt a pupillán és a kristálylencsén, a retinán fókuszálódik. Itt jön a meglepő rész: a szem hátsó részén a kép fejjel lefele fordul!
Igen, jól olvasta. Ahogy a fény eléri a szemfeneket, a retina idegein keresztül utazik tovább, amelyek egy köteget alkotnak. Ezek a képek aztán egészen az agyba jutnak a látóidegeken keresztül.
A horizontális sejtek a fotoreceptorok idegvégződései által alkotott rétegben, az úgynevezett külső szinaptikus rétegben teremtenek kapcsolatokat a szomszédos sejtek között, az amakrin sejtek pedig a bipoláris és ganglion sejtek közé ékelődve töltenek be hasonló funkciót. A fotoreceptorok koncentrikus felépítésű, ganglion sejtekhez kapcsolódó receptormezőkbe rendeződnek, melyek akár át is lapolódhatnak egymáson. A pálcikák nagyméretű, homogén mezőket alkotnak, közvetlen kapcsolatban pedig csak egyféle bipoláris sejttel állnak. Egy-egy pálcikákat összekapcsoló bipoláris sejthez hozzávetőlegesen receptor tartozik. Ezek a bipoláris sejtek soha nem állnak közvetlen szinaptikus összeköttetésben ganglion sejtekkel, a jelfolyamba minden esetben amakrin sejtek ékelődnek.
Ahogyan az agy feldolgozza az információkat, újra megfordítja a képet, hogy ne fejjel lefele lássuk a világot. Enélkül nagyon furcsa életet kellene élnünk!
Összes érzékszervünk közül a szem tekinthető a legfontosabbnak, hiszen egy egészséges ember a külvilágból származó információk mintegy százalékát látása révén juttatja el az agyához. Ez a legdifferenciáltabb, a legnagyobb hatótávolságú, a leggyorsabb adatátvitelt biztosító és a legnagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkező érzékszervünk. A világot elsősorban látásunkon keresztül értjük meg.
A látórendszer valóban igen melyik osztály felel a látásért épül fel. Habár ez a szempont némileg furcsa lehet, a testünk így tudja a leghatékonyabban elvégezni az információk gyors feldolgozását.
Az emberi szem és a látás
Adja magát a kérdés, hogy mi történik, ha nem minden működik tökéletesen a szemben. Gyakori látásproblémák Ahogyan olvastuk, a szem anatómiai felépítése lenyűgöző. A látás akkor éles, ha a szaruhártya, a kristálylencse és a retina megfelelően működik együtt. Sajnos melyik osztály felel a látásért ez nem mindig van így. A tökéletestől elmaradó látásnak gyakran genetikai okai vannak.
Ha a szülők fiatalon korrekciós lencsét viseltek, valószínűleg a gyereknek is szüksége lesz arra élete korai szakaszában. Íme néhány gyakori látásprobléma.
Ha a szembe jutó fény fókuszpontja a retina elé esik, nem pedig közvetlenül a retinára, miópia vagy rövidlátás következik be. A távoli tárgyak homályosak és életlenek lesznek. Ha miópiában szenved, lehetséges, hogy a szemei nagyobbak a normálisnál.
További információk a rövidlátásról. Ugyanígy, ahogyan kitalálhatta, a fentiek ellenkezője igaz a hiperópia vagy távollátás esetén. Ebben az esetben a szembe jutó fény fókuszpontja a retina mögé esik.
2. fejezet - Az emberi látással kapcsolatos alapismeretek
Ezt gyakran a normálisnál laposabb szaruhártya vagy rövidebb szem okozza. További információk a távollátásról. Egy másik látásprobléma, amellyel előbb vagy utóbb mindenki találkozik, a presbyopia. Ez akkor következik be, ha a kristálylencse már nem képes megfelelően fókuszálni.