A marxizmus nézete

Marxizmus–leninizmus

Bevezetés, szemléleti kérdések Kevés olyan ideológia, gondolatkör van az emberiség történetében, amely olyan mennyiségű és hevességű viták középpontjában állott volna, mint a A marxizmus a történelem egy meghatározott periódusában, a Internacionálé révén a munkásosztály hivatalos ideológiájának számított, annak idején minden valamirevaló baloldali gondolkodó marxistának vallotta magát, még az eltérő nézeteket is csak ehhez viszonyítva lehetett meghatározni.

Marx elődei voltak a marxizmus nézete utópikusoknak nevezett, naiv álmokat felvázoló gondolkodók, a század vége felé a nézeteit kritika alá vevő, revizionistának elkeresztelt gondolati rendszerek pedig éppen Marxot cáfolva próbáltak meg új, a kor viszonyaihoz jobban alkalmazkodó teóriát kidolgozni a világszerte egyre nagyobb tömegű nagyüzemi munkásság számára.

rövidlátás, amint azt a

A rendszerváltás óta egészen napjainkig szinte szitokszónak számít a rendszer említése, antimarxista szerzők tucatjai kivont karddal próbálnak kigyomlálni könyvekből, tankönyvekből, szakmai terminológiákból szinte mindent, ami akár csak halvány vonalaiban is emlékeztet az egykoron zseniálisnak tartott teoretikai szisztémára. Mindezt annak figyelmen kívül hagyásával teszik, hogy a marxizmus számos korábban elismert gondolati rendszert integrált magába, amelyek önállóságát, érvényességét a hegeli dialektikát, vagy éppen az angol közgazdasági elméleteket a mai napig nem cáfolta és nem cáfolja senki.

A marxizmusba Friedrich Engels — gyakran elfeledett, a szociológiai diskurzusban azonban napjainkban is számon tartott munkásságát is bele kell értenünk, amely mai szemmel meglepően sok mindenben mond ellent Marxnak, vagy ad a szokásostól eltérő, egészen más dimenziót az általa leírtaknak.

Karl Marx rendszere feltehetőleg csak egy lenne a Jórészt ennek köszönhető, hogy az egyetlen hatalmi centrumú állampárti rendszerben a marxizmus ideológiája lejáratódott, a marxizmus nézete említése a terror, a represszió, a Gulag képzetével fonódott össze. Pedig Joszif Visszarionovics Dzsugasvili grúz származású szovjet diktátornak nem sok fogalma volt az egyébként valóban bonyolult rendszerről, és mivel maga sem értette, a tömeg ideológiai befogadóképességének megfelelően leegyszerűsítette azt.

Mindezek miatt amikor marxizmusról beszélünk, általában ahányan vagyunk, annyiféle dolgot értünk alatta. Vannak, akiknek a létező szocializmus jut róla eszébe, van, aki egy ma már avítt Éppen ez okozza tanításának nehézségét is, hogy korrekt tárgyilagossággal elhelyezzük az emberiség gondolkodástörténetében, és lehántsuk róla a későbbi korokban rátapadt minősítéseket, címkéket.

gyenge és jó látás

Mégis, felvázolható néhány oldalban egy olyan szellemi ív, amely főbb vonásaiban megmutatja, hogy a Jelen dolgozatban nem térünk ki azokra az adatokra, ismeretekre, melyek bármely lexikonban fellelhetők, a marxizmus nézete Marx és Engels életútját, műveit és azok fogadtatását csak érintőlegesen tárgyaljuk.

Inkább munkásságuk szellemi lényegére koncentrálunk, értékelésük, oktatásuk mai problémáit vázoljuk fel. S bár a marxizmus nézete dolgozat tartalmaz kritikai észrevételeket, nem a marxizmus bírálata, hanem szellemi lényegének rövid bemutatása a vállalt feladata.

Navigációs menü

A kor Marx elsősorban saját kora viszonyaiból indult ki, a A marxizmus nézete volt az az időszak, amelyre egyetlen állam történetírása, nemzeti emlékezete sem büszke. A faluról hirtelen városba került emberek tömegeinek napi órás munkaideje, tömegszállásai, alacsony bére és elképesztő nyomora, kiszolgáltatottsága, a női és a gyermekmunka gátlástalan alkalmazása még a férfiakénál is jóval nyomottabb bérekért, a szociális védőháló teljes hiánya már a kortársakat is állásfoglalásra késztette.

Már Marx előtt is egyre másra születtek az elméletek, amelyek igyekeztek rámutatni és javaslataikkal korrigálni a kapitalizmus elviselhetetlen embertelenségét. Egy példát kiragadva a borzalmak tömegéből: ma már nehezen hihető, hogy a skót bányavidéken a munkaidő napi 16 óra volt, a nők kézi kosarakban hordták ki a szenet a bányákból a férfiak a fejtést végeztéks szülés után két nappal már le kellett menniük dolgozni, gyakorlatilag a bánya tulajdonosának rabszolgái voltak.

Meghatározása[ szerkesztés ] A marxizmus—leninizmus a saját magára vonatkozó meghatározása szerint a munkásosztálynak a tőkés osztály elleni forradalmi harcára és a szocialista társadalom építésére vonatkozó elmélete és gyakorlata; a kommunista és munkáspártok elvi programja, a kommunista világnézet elmélete. Részei[ szerkesztés ] Lenin A marxizmus három forrása és három alkotórésze [5] című munkája nyomán a marxizmus—leninizmus eszmerendszere is három részre tagolódik, a filozófiai részre, ami a dialektikus és történelmi materializmusa közgazdasági ágra, ami a marxista közgazdaságtant foglalja magába, valamint a politikatudományi ágazatra, a tudományos szocializmusra wd ezt a diszciplínát egyes országokban tudományos kommunizmusnak nevezték. A marxizmus—leninizmus mint a szocialista állam ideológiája[ szerkesztés ] Az egypárti rendszerű marxista—leninista államot a kommunista párt irányítja. Ezek az állampártok az egyes országokban különböző neveket visel het tek, de önmagukat a közbeszédben kommunista pártoknak, tagjaikat kommunistáknak hívták; bel- és külföldi ideológiai ellenfeleik is egyaránt így tekintettek rájuk.

A vállalkozó polgárság felemelkedése viharos időszak volt, s törvényi keretek hiányában kizárólag a tulajdonosok önmérséklete jelentette az egyetlen korlátot. Az embertelen viszonyok miatt például Angliában több helyütt spontán lázadások, éhség- és gépromboló-mozgalmak törtek ki, mert még a legrosszabb munka is jobb volt, mint a munkanélküliség, amely éhhalálhoz is vezethetett.

Marxizmus – Wikipédia

Természetesen az ipari forradalom teremtette meg a modern, új világot, hatalmas mértékű technológiai haladást és ipari kapacitásnövekedést hozott, s alapjaiban alakította át az élet szinte valamennyi területét. Ám Marxot, Engelst és a kor más baloldali gondolkodóit a nagyüzemi munkásság tragikusan kilátástalan helyzete érdekelte, elsősorban erre kerestek megoldást. Az elődök, az utópista szocialisták A kortársak a problémák okát részben a gépekben, részben a tulajdonviszonyokban, részben az elosztás aránytalanságaiban látták, s már az es évektől születtek szellemi teljesítmények a rendszer gondjainak megoldására.

Ezeket a gondolatokat Mórus Tamás munkájának címe alapján utópikusnak, megvalósíthatatlannak nevezték, bár nagyon életszerű rendszerkritikákat is tartalmaztak. A francia Francois-Noel Babeuf —az Egyenlők Társaságának vezetője fogalmazta meg elsőként a fogyasztási kommunizmus gondolatát a Direktórium idején.

Tartalomjegyzék

Véleménye szerint a megtermelt javakat, s különösen a termelés alapjául szolgáló földet egyenlően kellene elosztani a termelésben résztvevők között. Nézeteit a tulajdonviszonyok sérthetetlenségéért küzdő polgárság kormánya lázításnak tekintette és Babeuföt halálra ítélte. Az as évek első felében is születtek újabb és újabb megoldási javaslatok a társadalom és főként a munkásság aktuális problémáinak megoldásra. Az iparosokhoz sorolta volna a mezőgazdasági termelőmunkát végzőket is, azaz mindenkit, aki valódi értéket, terméket állít elő, így a gyárak tulajdonosait és munkásait egyaránt, s az általuk megtermelt javakból elsősorban ők részesedtek volna.

A társadalom hasznos és élősködő kategóriákra osztása révén sokan a német nemzetiszocialista ideológia, míg a munkásság és a tulajdonosok egy kategóriába sorolása miatt az olasz fasiszta korporációs rendszer egyik előfutárának tekintik. A szintén francia Charles Fourier — falanszter-elmélete Madách Imre Az ember tragédiája című művéből mindenki számára jól ismert.

A Hegel utáni filozófia 2.

Alapelve, hogy mindenki olyan helyen dolgozzon, ahol a társadalomnak a tudására szüksége van, a képességeinek megfelelő képzést kapjon, a rá bízott munkát végezze el, és olyan mértékben részesüljön a javakból, amilyen mértékben hozzájárult megtermelésükhöz, ami egy gépies, kasztszerűen működő kommuna képét vetíti elénk.

Az angol Robert Owen — Amerikában kommunisztikus telepeket hozott létre, részben farmokat, részben zárt gyártelepeket, amelyeknek a marxizmus nézete közösen dolgoztak, s közösen osztották el a megtermelt javakat. Az elszigetelt, a tőkés környezetben hamar megfulladó közösségi agrárvállalkozásra hamar ráment a távollátás nem lát messze vagyona, gondolatai és módszerei elsősorban az izraeli kibucok működésében köszönnek vissza.

látás mínusz 14, ahogy az ember látja

Rajtuk kívül még számos gondolkodó fogalmazott meg kispolgári például Proudhon vagy anarchista például Bakunyin gondolatokat a rendszer megreformálásáról vagy erőszakos megdöntéséről, ezek ismertetésére azonban itt nincs terünk. Az alapító atya és szellemi alkotótársa Marx ifjúkorában történelmi, filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd a Rheinische Zeitung radikális polgári lap főszerkesztője volt, ekkoriban ifjúhegeliánusnak számított.

Miután a lapot ban betiltották, Marx Párizsba költözött, ott ismerkedett meg Engelsszel, akivel től együtt dolgoztak.

Új barátja anyagi támogatása tette lehetővé, hogy a tudományos alkotómunkára koncentráljon.

A filozófia nem súlytalan és jelentéktelen, hanem sikeresebb, mint valaha

Miután az as forradalom alatti szerepvállalásáért mind Német- mind Franciaországból kitiltották, Londonban telepedett le és ott alkotott.

Fontos szerepet játszott a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé létrehozásában, illetve megalakulása után irányításában. A szervezet bukását követően szinte kizárólag csak elméleti munkával foglalkozott.

Jelentősebb munkái: Gazdaságfilozófiai kéziratok ;A filozófia nyomorúsága ; Kommunista kiáltvány ; A politikai gazdaságtan bírálatához ;A tőke I. Engelst textilgyáros apja tanulmányai abbahagyására és kereskedelmi pályára kényszerítette, Brémában volt kereskedelmi alkalmazott, majd től apja gyárában dolgozott Manchesterben.

Az as forradalom után Londonban települt le, folyóiratokban publikált és Marx tevékenységét támogatta szellemi és anyagi értelemben is.

Részt vett az I. Internacionálé megszervezésében és irányításában, emellett maga is jelentős szellemi alkotótevékenységet folytatott. Marx halála után ő rendezte sajtó alá kiadatlan munkáit, vagy fejezte be a közösen elkezdetteket.

A filozófia nem súlytalan és jelentéktelen, hanem sikeresebb, mint valaha Ideológiákat bemutató sorozatunk jelen írása az egyik legvitatottabb irányzat tanait vizsgálja. A marxizmus, mint ízig-vérig XIX.

Megérte a II. Internacionálé megalapítását. Ismertebb munkái: A Munkásosztály helyzete Angliában ; A szent család ; A német ideológia ; Anti-Dühring — ; A család, a magántulajdon és az állam eredete ; Ludwig Feuerbach és a klasszikus német filozófia vége A marxi rendszer, a filozófia Marx nemcsak saját kora társadalmi viszonyait, hanem a filozófiatörténetet, a történettudományt, a közgazdaságtudományt is tanulmányozta, ezek alapján alkotta meg saját komplexnek szánt rendszerét.

myopia helyreállítása

Merített Hegel dialektikájából, Ludwig Feuerbach materializmusából, Adam Smith és David Ricardo klasszikus közgazdaságtani gondolataiból. Szisztémáját, amely egyúttal tudományos vizsgálódási módszer is, dialektikus és történelmi materializmusnak nevezte el.