Navigációs menü

Szemmozgató ideg. Szemészet | Digitális Tankönyvtár

szemmozgató ideg látás szemfolt

Szemizombénulások agyideg-károsodásokban Az előzőekben láttuk, hogy a 12 pár agyidegből három a szemizmok mozgatásában vesz részt. A III. A pupillához vezető, a III. Az egyes izmok szemmozgató ideg jellegzetes tünetegyüttest hoz létre, melyek a következők: N. A bénulás oldalán kifelé tekintve a kancsalsági szög nő, az ép oldalon kifelé tekintve a kettős képek megszűnnek. A kettős képek egyneműek. Ezért a bénulás oldalán befelé és lefelé tekintve a bénult szem mozgása elmarad az ellenoldalihoz képest.

Ezért a lefelé tekintés különösen zavart közeli munkavégzés, olvasás, lépcsőnjárás. A kettősképeket a beteg kiküszöbölni igyekszik, amelyet a fejtartás változtatásával ér el kompenzatorikus fejtartás : fejét a bénulással ellenkező oldalra hajtja, és kissé lefelé fordítja. Ennek eredményeként szemmozgató ideg kettősképek magassági eltérése csökken, esetleg megszűnik. Ha a bénulás gyermekkorban alakul ki, a ferde fejtartás torticollis ocularis a m.

A bénult izmok oldali szem kifelé és lefelé tekint, ahová a normálisan működő külső egyenes és felső ferde izom húzza.

Az idegrendszer felépítése

Jellemző a ptosis, amely kedvező is abból a szempontból, hogy a csüngő szemhéj eltakarja a pupilla területét, így a kettőslátás nem zavarja a szemmozgató ideg.

Totális oculomotorius bénulásnál a pupilla tág, alkalmazkodás sincs a m. Az egyoldali oculomotorius bénulásakor az egyidejűleg fennálló pupillareakció-zavar oka gyakran az a. Ennek oka, hogy az ideg nagyon közel fut az artériához. Nem invazív látásvizsgálatok az aneurizma megreped, hirtelen nagy fejfájás, pupillatágulás következik be. Ha az oculomotorius paraesis pupillakárosodás nélkül áll fenn, akkor az okot az ideg vérellátási zavarában kell keresni pl.

A pupillareakciók és akkomodáció izolált bénulása viszont helyi károsodásra utal ganglion ciliare, ahol a m. A kétoldali oculomotorius magvai egymáshoz közel fekszenek, így oculomotorius paraesis az ellenoldali oculomotorius által beidegzett izmokban is zavart szemmozgató ideg ki.

Ilyenkor csaknem szemmozgató ideg supranuclearis károsodás is fennáll tekintési zavar, nystagmus. Kombinált agyidegbénulások Az összes szemizombénulás egyszerre való létrejöttének okát ott kell keresni, ahol az agyidegek egymáshoz közel futnak: vagy az agyalapon, vagy az orbitacsúcsban. Az orbitacsúcs szindromáról még lesz szó az orbita betegségeinek tárgyalásakor.

Az összes szemizom bénulásakor a szem nyugalmi állapotban van, egyenesen előre tekint, mozdulatlan, ptosist, pupilla reakció hiányát, alkalmazkodás megszűnését észleljük. Ha az orbitacsúcsban daganat van, exophthalmus is kialakul. Nehéz azonban a kórisme, ha a n. Ilyenkor ép n.

Bénulás esetén a bulbus mozdulatlan marad. Izomeredetű bénulások Myasthenia ocularis. A betegség oka a neuromuscularis véglemez károsodása autoantitestek által. Ennek következtében az acetilkolin-receptorok működése leáll, megszűnik a neuromuscularis ingerület-átvitel.

szemmozgató ideg hirtelen látászavar okai

Ha a myasthenia kizárólagosan a külső szemizmokra lokalizálódik, akkor myasthenia ocularisról beszélünk. Klinikailag tipikus tünet a m.

szemmozgató ideg különböző látású szemek

Emiatt ptosis keletkezik, amely a nap folyamán fokozódik. Vizsgálata egyszerű, felszólítjuk a beteget, hogy nézzen felfelé, egyperces felfelé nézés után a felső szemhéjak süllyedni kezdenek Simpson-teszt. Végezhetünk próbát kolinészteráz-bénítóval is. Ha a betegnek kolinészteráz-bénítót adunk iv.

Egyeszerű kísérlet a kettős látás felmérésére

Ilyenkor az acetilkolin akkumulálódik a véglemezeken. A próba asthmában és szívritmuszavarokban nem végezhető. Biztos diagnózist az elektromiográfia jelent, ahol megnyúlt látenciaidőt és csökkent amplitúdót találunk.

Myopathiák Ophthalmoplegia externa totalis progressziva.

Jellegzetes panaszok kísérik a betegséget

Évek alatt fokozódó külső szemizombénulás mindkét szemen. Örökletes betegség. Myositis ocularisról az orbita betegségei fejezetben szólunk. A szemizombénulások átmenetiek, és a betegség gyógyulásával reverzíbilisek. Az izom ok gyulladásos megvastagodása képalkotó eljárásokkal szemmozgató ideg. Endocrin orbitopathia az izmok autoimmun gyulladása. A gyulladás lezajlása utáni izomfibrózis kontrakturákat okoz, elsősorban a m.

Egyéb tünetek is jellemzőek exophthalmus, szemhéjretrakcióúgyhogy a differenciáldiagnózis nem nehéz lásd az orbita betegségeinél. Supranuclearis eredetű szemizomzavarok. Oka: a szemmozgató idegek magvai és az agykéreg közötti területen létrejött károsodás.

Jellemző a tekintészavarok kialakulása, amelyek nem kifejezett kancsalságot jelentenek, bár a tekintészavarokban szemcsepp gyógyszer konvergencia vagy divergencia megnyilvánul. A konvergencia vagy divergencia oka az, hogy a kóros supranuclearis ingerek a szemmozgató idegek magjaiban átkapcsolódnak, és a továbbmenő ingereknek már a szemmozgató ideg az idegeken keresztül közvetlen hatásuk van.

A supranuclearis területek megbetegedésének oka lehet érbetegség aneurizma, arteriosclerosis, trombózis, embólia, haemorrhagiatumorok, gyulladások.

Idegrendszer

Trauma kapcsán létrejött idegrendszeri károsodások is okozhatják, bár ilyenkor gyakoribb a perifériás idegek bénulása. Horizontális tekintésbénulás.

Papp Júlia, szemész A szemgolyót mozgató szemizmok bénulása leggyakrabban kettős látással - diplopiával - jár. Külső szemlélőnek az adott tekintési irányban jelentkező kancsalság a legszembetűnőbb!

Oka a hídban van a híd paramediális formatio retikulárisában. Ez a rendszer a gyors szemmozgásokat koordinálja az abducens magon keresztül. Károsodás esetén a jobbra-balra nézés nagyon lassan, szaggatott hullámokban történik.

A szemizombénulás okai, kezelése (Fotóval)

Vertikális tekintésbénulás Parinaud-syndroma. A corpus pineale tumoraiban fordul elő. Jellemző, hogy szemmozgató ideg felfelé tekintéskor nystagmus keletkezik, amely igyekszik a szemgolyót lefelé húzni.

Pupillareakció zavara kísérheti.

Közös szemmozgató ideg III.

Ophthalmoplegia internuclearis. A kórképre jellemző, hogy oldalra tekintéskor az egyik szem abdukcióját nem követi a másik szem addukciója, vagyis a n.

Tartalomjegyzék

A működés központja a fasciculus longitudinalis medialisban van, amin keresztül az egyik oldali abducens magból rostok haladnak az ellenoldali oculomotorius maghoz. Asszociált vagy conjugált bénulás. A beteg nem tud jobbra vagy balra nézni, vagy konvergálni. Oka a corticalis látócentrum károsodása. Miután a corticalis centrum keresztezett az egyik oldal károsodásakor, a beteg ellenkező oldalra nem, csak az azonos oldal felé és kissé felfelé tekint.

A kórkép oka gyakran vérzés a capsula interna feletti területeken.