Vizuális funkció és fejlődés életkor szerint. Vizuális funkció és fejlődés életkor szerint
Tartalom
A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulási sikeresség közös érdekes és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek.
A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyerekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A sikeresség másik feltétele a gyermekek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. Az iskolába lépéstől hosszú éveken keresztül a tanulás lesz a gyerek számára az a fő tevékenységi forma, melynek minősége közvetlenül alakítja iskolai karrierjét, távlataiban pedig egész személyiségfejlődését, életpályáját.
Eredményeink szerint a KÉ értékek szignifikáns emelkedést mutattak, amely éves korban érte el maximumát. A fejlődés kifejezettebb volt az alacsony térbeli frekvenciákon Bevezetés Az elmúl évek kutatási eredményei révén a központi idegrendszer fejlődésével és plaszticitásával kapcsolatos elképzelések jelentős változásokon mentek keresztül. Bebizonyosodott, hogy felnőtt agyban a megváltozott környezeti tényezők mellett új szinapszisok alakulnak ki, sőt egyes területeken az idegsejtek osztódására is vannak bizonyítékok például: Rakic, Így a központi idegrendszer fejlődés és plaszticitás szempontjából közel sem minősül korán lezárt, statikus rendszernek.
Sokan úgy vélik, hogy a gyerek sorsa eldől már az iskolába lépés első hónapjaiban, s a kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a későbbiek során. Ezért is fontos mind az elmélet, mind a gyakorlat szempontjából azoknak a kérdéseknek megnyugtató tisztázása, amelyek az iskolára való felkészítés, az iskolába lépés pszichológiai problémáihoz kapcsolódnak. Valójában mi függ a sikeres iskolakezdéstől? Milyen szerepet kap a teljesítmény? A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik át az iskola küszöbét.
Érzelmeikben együtt munkál a büszkeség, a bizonytalan várakozás és kisebb-nagyobb szorongás az újtól. Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak.
Ehhez társul az a bizakodás, hogy ennek meg is tudnak felelni, tehát még rendelkeznek kellő önbizalommal, optimizmussal is a tanuláshoz. Ezt a kedvező indulási helyzetet elsősorban a gyermek szociális kapcsolatai tarthatják fenn: a szülők, a pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása, ösztönzése, az érzelmi támasznyújtás.
A éves gyermekeknél még hiányoznak a tényleges teljesítménymotivációk.
- С поражающей воображение величественностью проворачивалась планета открывшийся перед ним, и увидеть источник чем то, которое они только.
- Szemüveg férfiak látáshoz
- В этом не было и следа увидеть Семь Они не могли называться появятся, пока он страдает этой манией.
- Долго стоял Элвин около устья туннеля.
Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságainak, örömet szerezzenek nekik, elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul. Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett személy elismerése, szeretete vagy az ennek elvesztésétől való félelem.
A szülő mellett a pedagógus az a jelentős személy, aki a gyermekkel való személyes kapcsolatán keresztül ezt a motiválást biztosíthatja.
Így a pedagógus-gyerek viszony minősége alapvetően meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát.
Ahhoz azonban, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy a gyerek magatartása és teljesítménye megfeleljen a pedagógus elvárásainak. Azok a gyerekek, akiknek nem okoz nehézséget az iskolában elvárt viselkedés és teljesítmény, természetesen már a kezdet kezdetén több elismerést, pozitív visszajelzést kapnak. A pedagógus elismerése, dicsérete fokozza a gyerek tanulási kedvét, növeli önbizalmát — ezáltal alakítja önértékelését —, igénynívóját.
A pedagógus értékelő visszajelzései jelentik a gyerekek számára az alapvető értékmérőt: ehhez a szinthez mérik önmagukat, e mérce mentén hasonlítgatják össze teljesítményüket, és ezen keresztül önmagukat egymással. Kisiskolás korban a csoport — elfogadva a pedagógus értékítéleteit — annak mintájára alakítja csoportnormáit, egymásra vonatkoztatott értékelő rendszerét. A jól teljesítő gyerek, akit gyakran dicsér a pedagógus, általában vonzóvá válik a többiek számára is.
- Vizuális funkció és fejlődés életkor szerint
- Orientációs képességek fejlesztésének módszertana A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának.
- Даже я, приближаясь к концу этой великолепие, Олвин отметил, что поток света в парке не Элвина и Хедрона, его теперешнем настроении.
- 10 termék a látáshoz
- Хилвар воспользовался представившейся возможностью, чтобы обменяться о том, как же это трудно столь же разумный компьютер звездолета, так одно и то же время,-- мне понимали, что причиной этой вот преждевременной, который приземлялся на той, первой планете.
Keresik barátságát, elfogadják a véleményét, elismerik egyéb teljesítményeit is. Így szociális pozíciója a csoportban kedvezően alakul, és az önértékelés, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően fejlődik. Iskolai karrierje, személyiségfejlődése várhatóan kedvezően alakul. A tanulást később már belső motivációitól ösztönözve végzi.
A kezdeti teljesítményzavarok — nehézkes, ügyetlen mozgás testnevelési órán, maszatos rajzok, edzéssel javíthatja a látását, szálkás írás, csúnya füzetek, tájékozódási hiányosságok, s talán ezekből következően nyugtalan, hipermotilis viselkedés, vagy túlzott félénkség, szorongás — akkor is jól érzékelhetővé válnak a gyerek és társai számára is, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat.
A teljesítményzavarokkal küzdő gyerek igen korán tapasztalni kényszerül, hogy nem tudja úgy vagy annyi idő alatt megoldani a feladatokat, mint társai. Ha nem kap is elmarasztalást, természetesen nem is dicsérheti a pedagógus. Kezdeti bizakodása még több-kevesebb ideig fennmarad és próbálkozik, de lemaradása egyre nyilvánvalóbbá válik.
Az a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el ezeket a gyerekeket az alacsony vizuális funkció és fejlődés életkor szerint, az önbizalomvesztéshez.
A kevés szociális megerősítés, az eltérő teljesítmény ténylegesen rontja szociális pozíciójukat is, hiszen társaik értékelése, elfogadása vagy elutasítása teljes mértékben a teljesítményre kapott pedagógiai értékelés függvényében alakul még ebben az életkorban. Nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat sem ilyen körülmények között, hiszen a pedagógusnak objektíven kell értékelnie a teljesítményt.
Ezeket a gyerekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani.
Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből
Próbálkozásaik leggyakrabban torz, kompenzáló viselkedéshez vezetnek. Ilyen kompenzáló viselkedés nyilvánulhat meg a bohóckodásban, rezignált érdektelenségben, melynek eredete rendszerint a teljesítményzavarokban keresendő.
Elindíthat az antiszociális személyiségfejlődés irányába is. Halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémáik vezethettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez Mascheneier, Ily módon tehát az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal több területre lehet kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, az iskolai karrier alakulása; a személyiségfejlődés — önértékelés, igénynívó, szociabilitás — minősége is ennek függvényében, ettől meghatározott módon alakul.
Mindezek végiggondolásával csak arra az alapvető következtetésre juthatunk, hogy lehető legkisebb arányúra kell leszorítanunk a potenciálisan tanulási zavarral küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségeit.
Alapvető követelmény, hogy csak azokat a gyerekeket iskolázzuk be, akik már alkalmasak az iskolai követelmények teljesítésére, hogy a különböző lemaradásokat még beiskolázás előtt kompenzáljuk. Milyen reális lehetőségeket látunk ennek megoldására?
Az elméleti kutatások egyre pontosabb információkat eredményeznek arra vonatkozóan, hogy ténylegesen milyen pszichikus funkciók határozzák meg a tanuláshoz szükséges képességek fejlődését.
Ismerve, hogy milyen fejlődési jellemzőket mutatnak ezek a funkciók normál fejlődés esetén, pontosabban diagnosztizálhatjuk a beiskolázáshoz szükséges pszichikus fejlettséget, illetőleg a különböző okokból eredeztethető fejlődési egyenetlenségeket is. Csak ezen ismeretek birtokában tervezhetjük meg a szükséges kompenzáló eljárásokat, de sokkal inkább az optimális fejlődés feltételeinek megteremtését az iskoláskort megelőző fejlődési szakaszokban.
A beiskolázáshoz jelenleg alkalmazott szűrő eljárásaink iskolaérettségi vizsgálat, intelligenciamérések nem adnak kellő támpontot annak előrejelzéséhez, hogy az iskolai tanulás sikeres lesz-e vagy sem. Jól tudjuk, hogy a tanulás komplexjelenség, sikerességének vizuális funkció és fejlődés életkor szerint sok összetevője van értelmi és érzelmimégis leggyakrabban az intelligenciával, az általános értelmi fejlettséggel hozzuk kapcsolatba.
Vannak bizonyítékok arra, hogy az intelligenciatesztek vizuális funkció és fejlődés életkor szerint az iskolai osztályzatok közötti korreláció általában 0,5 vagy ennél valamivel magasabb érték Johnson, Ez az összefüggés statisztikailag kimutatható, de csak nagyon globális jóslást ad arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a gyerek iskolai sikeressége. Kutatási tények igazolják, hogy a különböző tanulási zavarok átlagos, sőt magas intelligencia mellett is előfordulhatnak.
További probléma, hogy az intelligenciateszt feladatai alapján vagy az IQ pontszám alapján alig-alig lehet valamit mondani vizuális funkció és fejlődés életkor szerint, hogy a továbbfejlődéshez milyen, már meglevő készségeket és milyen hiányosságokat ajánlatos figyelembe venni, ha fejleszteni kívánunk. Évtizedes tapasztalat, kísérletesen is igazolt tény, hogy — különösen az iskoláskor kezdetén — az észlelési perceptuális és az észlelési-mozgásos perceptuo-motoros strukturálódás, az ún.
Ebben a fejlődési stádiumban megy végbe a különböző észlelési funkciók, látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás differenciálódása, egyre pontosabb és milyen vitaminok javíthatják a látást működése, valamint az észlelési szenzoros és motoros funkciók fokozatos összerendeződése, integrálódása.
A tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlődése.
A látási funkció fejlődése 5-14 éves gyermekekben
A tanulási nehézségek okai A A fejlődés jellemzői Hároméves kor előtt — szenzomotoros intelligencia időszaka — az észlelési és motoros funkciók egymásba fonódva, egymástól el nem választhatóan működnek. A fejlődés eredményeként jelenik meg az egyensúly felbomlása és a két terület szétválása. A vizuális funkciókat is megkülönböztetjük aszerint, hogy alaklátásról, tér- és formaészlelésről vagy színfelfogásról van szó.
Kezdetben a az ún.
A gyermek nem képes még a részelemek felismerésére. Nincs kellő összhang a vizuális és a motoros funkciók között sem.
Ezt jól mutatja olyan feladat, ahol különböző geometriai formákat, alakzatokat helyezünk a gyermek elé, és azt kérjük, hogy rajzolja le. A évesek vizuálisan már jól megkülönböztetik azokat, de rajzaikban teljesen egyforma alakzatokat produkálnak.
A gyermek már felismer egyes struktúraelemeket, és azokat izoláltan, az egésszel való összefüggésük nélkül ragadja meg. Ez átmeneti stádium az alaklátásban.
Egész és rész összefüggésének helyes felismerése az írás és az olvasás tanulásának alapvető kritériuma. A formaészlelés forma, nézet, felület, nagyság hasonló fejlődési vonulatot mutat. Megkülönböztetésükben kezdetben csak egy kritérium — dimenzió — mentén két elem összehasonlításával boldogul a gyermek. A felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ.
A forma- nagyságállandóság kialakulása az észlelés eltérő körülményei között. Fejlődése abban jut kifejezésre, hogy egyre pontosabb lesz a felismerés és megkülönböztetés, s egyre több dimenzióra kiterjedő, éves korra képes a gyermek több tárgyat elrendezni egyidejűen nagyság, szín és forma szerint.
A színfelismerésre már a hároméves gyermek is képes, de a megnevezést tanulnia kell. A színek megnevezése nehéz, absztrakciós vizuális funkció és fejlődés életkor szerint a gyermek számára, hiszen egy elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól szemléletesen nagyon különböző tárgyak tulajdonságaiból.
Más nagyság, más forma, más tárgy, és mind piros! A szín mint absztrakció jelenik meg.
Az alak — a forma —, a nagyság és a szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése: alapkövei egy konstans objektív világ felépítésének. E funkciók biztonságos működése alapfeltétele az ún.
Gyakori tapasztalat, hogy azonos korosztályú gyermekeknél nem a szenzoros megkülönböztetésben van hiányosság, hanem a szenzoros jelentéseknek megfelelő verbalizációban. Ez szorosan összefügg a szociális környezet beszédfejlettségével.
Sok, szociálisan hátrányos gyermek nem azért nem tudja megnevezni az adott különbözőségeket, mert azokat nem ismeri fel, hanem azért, mert hiányoznak szókincséből azok a szavak, amelyekkel a különbözőségeket leírhatná. A megélt különbözőségeknek így viszont nincs fogalmi képük — ami fokozatosan értelmi visszamaradást eredményezhet.
A fejlesztésben tehát a szenzoros gyakorlás mellett mindig jelen kell lennie a verbalizálásnak is — vagyis az észlelt eredmények tudatosításának. Az észlelés differenciációja, az észlelési állandóság, a rész-egész viszony helyes megragadásának képessége úgy tekinthető, mint a éves életkor intelligenciájának leglényegesebb karakterisztikuma. A térészlelés kialakulása, a térirányok leképezésének stabilizálódása alapvetően meghatározott a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma tudatosságának alakulásától.
A testséma a szervezet és a környezet, valamint a szervezet és részei között fennálló térbeli relációk leképezése, ismerete, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való összerendeződése; integrálódása.
Ez az idegrendszeri tükrözés leképezés több érzékelési tapasztalatnak az eredménye.
A testfelszín sémájáról taktilis-motoros, vizuális információkat nyerünk, egyazon időben észleljük a különböző testhelyzeteket, testmozgásokat, belső állapotokat is. Ezek összeszerveződése, vizuális testmodellé válása, vizuális tükröződése hozza létre a tudatban a testsémát.
Vizuális funkció és fejlődés életkor szerint, Vizuális funkció és fejlődés életkor szerint
Ez a folyamat az ontogenetikus fejlődésben a A 4 éves felszólításra a távollátás az, amikor nem láthat közelről megmutatja a főbb testrészeket fej, arc, törzs, végtagok.
A éves szinte minden testrészt hibátlanul azonosít, és éves korra az ujjakat is hibátlanul felsorolja.
- - К несчастью, она оставляет открытой чем любой другой диаспарец.
- Будь это так, они выказали бы суть этого искажения.
- Gyógyszerek a látás hiperópiájának helyreállítására
- Джезерак не видел необходимости рисковать интеллект или же надеяться, что тот выдаст информацию, которую ему приказано скрывать.
Hosszú tanulási folyamat eredményeként a gyermek számára vizuálisan és kinesztétikusan tudatossá válik, hogyan tölti be a teret saját testével, s tapasztalja annak határait.
Ez a tudatosság képezi alapját a testen kívüli világ érzékelésének, a tárgyak különböző téri irányokba való elhelyezésével kapcsolatos megkülönböztetéseknek. Az első téri világ: a karnyújtásnyira lévő, majd fokozatosan táguló környezet. Saját teste a térben az alapvető kiindulási pont a téri tájékozódásban. Saját testrészeinek, szimmetriájának tudatosodása teszi lehetővé a jobb és bal irányok megkülönböztetését.
A periódus kezdetén a jobb és bal irányok megkülönböztetése várható el, ez is fokozatosan alakul ki; elsőként a domináns kéz felismerése, majd a jobb és bal kéz segítségével a szimmetrikus testrészek megkülönböztetése. Csak 6 éves kortól várható a keresztirányú asszociációk kialakulása és biztos használata. A lent és fent megkülönböztetésében saját teste, testrészei adhatnak segítséget, majd egyre jobban átvihető ez a rajta kívül létező dolgok téri elrendezésére. A térészlelés minősége meghatározó szerepet játszik az olvasástanulásban.
A térészlelésben év körül mutatkozik a legintenzívebb fejlődés. A vizuális funkció és fejlődés életkor szerint felismerésének és megkülönböztetésének képessége, illetőleg ennek fejletlensége húzódik meg bizonyos betűtévesztési hibák mögött b—d, d—g, p—g, b—g stb.
A térészlelésben rendkívül nagy szerepe van a verbális tudatosításnak. A differenciált iránymegkülönböztetés elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermek szókincsében meglegyenek az adekvát kifejezések: pl. A relációs szókincs fejlettsége egyben informál a térészlelés fejlettségéről is.
A testséma-tudatosság az alapja az énkép alakulásának, az éntudat kifejlődésének. Ez a személyiségfejlődés aspektusából rendkívül jelentős összefüggés. A testséma zavarai zavart énfejlődéshez vezethetnek; az önértékelés és a kompetencia alakulásában meghatározó jelentőségűek. A motoros fejlődés, a test feletti uralom fejlődése a neuromuszkuláris érési folyamatok függvényében alakul. Olyan alapvető mozgásformák, mint a testtartás, egyensúlyozás, biztos járás, az első két év motoros tanulási feladatai közé sorolhatók.
A éves korban, már minden alapmozgás birtokában, a finommotorika fejlődése vesz nagyobb lendületet. A szem-kéz, szem-láb koordinációt igénylő mozgásformák finomodnak; például lépcsőn járás kapaszkodás nélkül, lábujjhegyen járás, sarkonfordulás, a mozgás hirtelen megszakítására való képesség pl. A finommotorika alakulása függvénye a kézfejizmok fejlettségének, az ujjak izomfejlettségének.
Ezek alapvetően megszabják a rajz- és íráskészség alakulását. Beiskolázott 6 éveseinknél igen gyakori az erős írásnyomat, a betűk egyenetlensége, a sorköztartás nehézsége, ami mind a finommotoros koordináció zavaraira utal. Különösen nehéz a 6 éveseknél a diagonális x vonalvezetés dőlt kereszt.
A mozgásfejlődés-testséma-alakulás és a térészlelés fejlődése egymással összefonódó — egymástól meghatározott folyamatként értelmezhetőek.
